Szeptember 8 hétfő
Életem legjobb napja és Noel szülinapja.
Reggel boldogan keltem fel és a ruhámat is hamar kitudtam választani.
Kértem aputól pénzt mert,elfogyott.Kiléptem a kapun és Ádámot pillantottam meg.
-Hát te?-kérdeztem tőle
-Tegnap elfelejtettem valamit-mondta mire furán néztem rá de hirtlen átfogta a derekam,magához húzott és MEGCSÓKOLT.Majd eltolt magától hgy,lássa a szemmem mire én elmosolyodtam.Átkulcsaltam a kezemmel a nyakát és újra megcsókolt.Megfogta a kezemet és elindultunk.Mikor a sulihoz értünk mindenki minket figyelt hogy,kézen fogva jövünk.
-Áááá,tuti kamuztok-modta Bálint-Nem hiszem el.Csókot,csókot.-mire az egész társaságunk ezt kezdet mondogatni.Mire Ádám az egyik kezével megfogta a derekamat és magához húzva megcsókolt erre az egész társaságunk sokkot kapott.Aztán bementünk az aulába ahol tudatták velünk hogy,a szakkörök ideje mikor lesz.Majd Eszti elrángatotta mosdóba.
-Mesélj el mindent!-kérte Eszti
-Szóval tegnap padlón voltm és te nem vetted fel a telefont és ezért Ádámot hívtam kint voltunk egy kicsit és totálisan megnyugtatott.Szerintem este akarta megtenni de,valami vissza tartotta és ma reggel a kapu előtt megcsókolt.
-Azta mindenit.Ti leglegalább nem vitattkoztatok.Ja,és Márk megkért hogy,aludjak nála és félek mert,nem tudom mit akar.-panaszolta Eszti.
-Úúúú,akarod hogy,beszéljek Ádámmal hogy,megtudjamit akar?-kérdeztem tőle jó barát módjára
-Hát nem is tudom mert,mivan ha ezért szakít velem?-szomorkodot Eszti
-Jogos megpróbálom kideríteni.
-Megtennéd?-csillant fel a szeme
-Hát persze hogy,meg.-mosolyogtam Esztire
-Köszönöm,mert én még nem vagyok rá kész-hálálkodott
-Megértem-öleltem meg és próbáltam lelket önteni belé és kimentünk.Mikor beértünk a terem be Noel rohangált tök részegen.
-Nem kéne leállítnai-kérdeztem Ádámtól és közben az ölébe ültem
-Ugyan tökre vicces-mondta mire adott egy puszit a számra.Szerintem Laura pont most szúrta ki a kapcsolatunkat.Egész pontosan azt hogy,mi eggyüt vagyunk.
-Ez most komoly!-ordított ránk
-Mivan?-kértezte Ádám
-Nem hiszem el hogy,képes voltál leálni egy ilyen ringyóval-mondta pofátlanul
-Hord el magad te kis ribi-mondta lazán,mire Laurácska sértődötten elment.-Ne foglalkozz vele!-én meg mosolyogva meg csókoltam.A nap többi része lazán telt.Sajnos nem tudtammárktól kideríteni mit akar.Szegény Eszti mi mehet most keresztül.Suli után Ádám haza kísért és egy hosszú holnapig nem találkozunk és nagyon szeretlek csókot.A szobámban csak Esztire tudtam gondolni.Remélem majd,hív.És ennyi.